Olaj nélküli motorolajok? Mit hozhat a jövő egy olyan világban, ahol egyre „vékonyabbak” a motorolajok?

Olaj nélküli motorolajok? Mit hozhat a jövő egy olyan világban, ahol egyre „vékonyabbak” a motorolajok?

Vékony, vékonyabb, még vékonyabb… Olaj nélküli motorolajok?

 

Előző cikkünkben az Adblue-s autókról és magáról az Ad-Blue-ról írtunk. Amennyibe még nem olvastad, úgy IDE KATTINTVA megteheted.

 

Az elmúlt évek során egyre többször tapasztaljuk, hogy az eddig megszokott viszkozitásoktól eltérően egyre alacsonyabb viszkozitású, ahogy a köznyelv említi, egyre „vékonyabb” motorolaj kell az új autókba.

Jelenleg az Európai autógyártók jellemzően a 0W-20 és 5W-20 viszkozitású motorolajok használatát írják elő, de találkozhatunk 0W-16 és egyes Japán és Ázsiai piacokon a 0W-8 viszkozitású motorolajokkal is.

Ebben a cikkben annak próbálunk meg utánajárni, hogy miért van ez így és okozhat-e problémát akár a használata ezeknek az új viszkozitású motorolajoknak a használata, vagy akár az, ha az előírástól eltérően magasabb viszkozitású „vastagabb” motorolajat töltünk az autónkba.

 

Először is nézzük meg, hogy mit jelent a viszkozitás:

A viszkozitás a folyadék folyással szembeni ellenállása. Ez a tulajdonság a folyadékrétegek között fellépő surlódóerőből adódik. Minél nagyobb ez a súrlódás, annál magasabb a folyadék viszkozitása, azaz: annál nehezebben folyik. Ebből következik, hogy minél kisebb ez a surlódóerő annál alacsonyabb a viszkozitás, tehát az adott folyadék annál könnyebben folyik.

Miért válnak egyre hígabbá a motorolajok, és miért fordulhat elő, hogy a motorolajnak egy idő után már akár egyáltalán nincs olajtartalma? A tendencia az, hogy egyre hígabb motorolajokat alkalmaznak a üzemanyagfogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében. Azonban ezeknek a viszkozitású motorolajoknak a használatához  a motort is erre a használatra kell tervezni.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy mitől függ a motorolaj viszkozitása egy motorban? A megfelelő viszkozitást alapvetően két dolog határozza megy. Az egyik az általános üzemi hőfok, azaz a használat, a másik pedig a motorban található csapágyak illesztési hézaga és az olaj járatok (furatok) vastagsága, ugyanis ezeken keresztül jut el az olaj azokra a helyekre amiket hűteni és kenni szükséges.

 

Mi a helyzet vastag vagy a vékony motorolajjal?

A motorolaj viszkozitását manapság már két számmal jelzik, például 5W-30. Az első szám a „W”-vel a hideg hőmérsékleti viszkozitást jelenti, azaz mennyire folyékony az olaj alacsony hőmérsékleten (nem csak hidegben, hanem az üzemi hőfoktól eltérő hőmérsékleten). A második szám a magas hőmérsékleti, azaz üzemi hőmérsékelten lévő viszkozitást jelenti, azaz mennyire folyékony az olaj magas hőmérsékleten. Mindkét számra igaz: minél magasabb annál „vastagabb” az olaj. És fordítva: minél alacsonyabb a szám, annál „vékonyabb” az olaj.

Olajos berkeken belül sok évvel ezelőtt elhangzott egy kijelentés, hogy a 10W-40 vagy 5W-40 viszkozitású motorolajokkal megalkottuk a motor számára leghasznosabb viszkozitású motorolajat. Ha ez tényleg így van, akkor Miért válnak egyre hígabbá a motorolajok és miért nem használunk a mai napig minden autóban 10W-40 vagy 5W-40 motorolajat? Ennek oka a gépjárműgyártók és az emissziók további csökkentése iránti erőfeszítéseikben rejlik. Minél hígabb egy motorolaj, annál kevesebb erőre van szüksége a motornak az olaj pumpálásához és ez csökkenti az üzemanyagfogyasztást, ami kevesebb károsanyag kibocsátást eredményez. Ennek a fogyasztáscsökkenésre gyakorolt hatása nem hatalmas (1-2%), de a „vékony” olajok használata csak az egyik a sokféle változtatás és beállítás a járműveink hatékonyságának növelése érdekében.

 

De hogyan tud egy ilyen vékony motorolaj mégis megfelelően kenni?

Ez már csak a legkorszerűbb kenőanyagtechnológia használatával érhető el. A motorolajok két fő összetevőből állnak: az alapolajból és az adalékokból. Régebben az alapolaj volt a legfontosabb  tényező a motorolajban, de ma már az adalékok a legfontosabbak. Az adalékok már nemcsak a tisztításért és a korrózióvédelemért felelősek az alacsony viszkozitású olajoknál, hanem a hűtésért és a kenésért is. A modern, alacsony viszkozitású motorolajok esetében az alapolaj, alig több, mint az adalékcsomagok szállító folyadékká. A modern olajok majdnem harmadát az adalékok teszik ki, szemben a régi hagyományos olajokkal szemben, ahol ez 5-7% volt.

 

Mi történik, ha ilyen vékony olajat töltünk egy olyan motorba amit nem erre terveztek?

Itt térünk vissza az illesztési hézagokra. Egy motort egy adott használatra egy adott hőmérséklet mellett egy bizonyos viszkozitásra terveznek. Ha egy motor nem alacsony viszkozitású motorolaj használatára van tervezve, úgy véletlenül se használjunk ilyen olajat, mert az olajfilm egyszerűen túl vékony lesz a motor számára. Az olaj nem lesz képes elviselni a terhelést, majd összeomlik. A megszakadó olajfilm jelentősen növeli a kopás kockázatát, ami akár a motorblokkban található csapágyak kopását is okozhatja. Ez pedig akár súlyos motorhibát okozhat.

 

De mi történik, ha az előírt viszkozitáshoz képest magasabb viszkozitású, „vastagabb” olajat használunk?

Az előírtnál magasabb viszkozitású motorolaj használata rövid távon kevésbé káros, mint az előírtnál alacsonyabb viszkozitás használata. Elsődlegesen az üzemanyag fogyasztás emelkedik meg. De a magasabb viszkozitású motorolaj szivattyúzhatóságához több energia szükséges és az olajpumpa nagyobb terhelésnek van kitéve ami  akár az olajpumpa meghibásodását okozhatja ami kritikus a motor működésének szempontjából. Másrészt egy magasabb viszkozitású motorolaj adott hőmérsékleten mindig lassabban áramlik, mint az alacsony viszkozitású így kevésbé tudja a felületeket hűteni, ami a motor alkatrészeinek a túlmelegedését okozhatja. Mindkét eset kritikus a motor optimális működésének szempontjából. Szélsőséges esetben pedig, ha az olajpumpa a túlterhelés következtében tönkremegy, a motor kenés nélkül marad és azonnal tönkremegy.

 

Milyen vékony lehet egyáltalán a motorolaj?

Ez egy izgalmas kérdés. A jelenleg meghatározott legkisebb viszkozitás a motorolaj számára 0W-8. Ez már majdnem egyfokozatú motorolaj.

Az ilyen alacsony viszkozitások esetében a nehézség főleg az olaj elpárologtatásban rejlik, mert minél vékonyabb az olaj, annál könnyebben párolog. A 0W-8 esetében ez az egyensúly még éppen fenntartható. Az ennél alacsonyabb viszkozitásokhoz már valószínűleg teljesen más kémiai összetételre lenne szükség, ami már nem olajon alapulna. Mindenesetre a 0W-8 viszkozitású motorolajok használata jelenleg a japán piacra korlátozódik. Eddig csak a japán autóipari szervezet, a JASO publikált motorolaj specifikációt 0W-8 viszkozitásra, de eddig sem az európai autógyártók szövetsége (ACEA), sem az amerikai API nem tette meg ugyanezt. Ezenkívül a 0W-8 csak benzinmotorokban használható. A dízelmotorokhoz jelenleg a 0W-20 a legalacsonyabb viszkozitás a motorban tapasztalható magasabb nyomás miatt.

 

Csak a személyautók esetében használnak ilyen vékony motorolajokat, vagy akár a teherautók és motorkerékpárok esetében is elindult egy ilyen irányvonal?

A legtöbb fejlesztés az alacsony viszkozitású motorolajok használatát illetően kétségkívül a személyautó szektorban történik. Habár a teherautóknál is megjelent a tendencia az alacsony viszkozitású motorolajok használata felé, de ez sokkal lassabb. Itt sok az aggodalom az üzemanyagmegtakarítás növekedésével járó megnövekedett kopás kialakulása miatt. A motorkerékpárok esetében is tendencia az alacsonyabb viszkozitású motorolajok használata, de jelenleg csak xW-30-ig. Ez azért is van így, mert sok modell esetében a motorolajolaj nem csak a motor, de a váltó kenőanyagaként is szolgál, és ezért különleges tulajdonságokkal kell rendelkeznie.

 

Összegezve az előbbi sorokban leírtakat: Törekedjünk mindig arra, hogy a járműgyártó által meghatározott viszkozitású motorolajat használjuk, mert a motor csapágyazása és az olaj járatok erre az adott viszkozitásra vannak tervezve és az eltérő viszkozitású motorolaj használata súlyos károsodást okozhat a motorban.

 

Azt, hogy az Ön autójába milyen viszkozitású motorolaj használatát javasol a gyártó, azt elsődlegesen a jármű kézikönyvének kenőanyagokra vonatkozó részénél találja meg, vagy amennyiben a kézikönyv nem elérhető, úgy kikeresheti valamelyik kenőanyag gyártó online kenőanyag katalógusában.

 

A cikket írta: Bajomi Vilmos – OlajosVili

 

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szükséged, vagy segítségre szorulsz a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keress bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mai: olajosvili@gmail.com

Rólunk

Bajomi Vilmos vagyok, Olajos Vili. Az Olajos Vili elnevezés onnan jön, hogy ügyfeleim elenite így mentettek el a telefonjukba és emiatt rám ragadt (tudod: Vízvezetékszerelő Jani, Gumis Laci stb.). Én voltam az olajos srác akit mindig kereshettek olajokkal és kenőanyagokkal kapcsolatos kérdésekben. 2007-ben kezdtem dolgozni a Shell Hungary Zrt.-nél, ahol 2008-ban kerültem az olajos csapatba. Én voltam a Key Account manager az Ipari kenőanyag területen és itt kerültem kapcsolatba azzal a területtel ami miatt a mai napig is szeretem ezt a szakmát. Ez nem más, mint a gázmotoros és turbinás Erőművek.. Szerencsés voltam, mert Key Account managerként eljuthattam a Shell több külföldi gyárába is és láthattam hogyan fejlesztik és gyártják a kenőanyagokat. 2014-ben elhagytam a Shelles köteléket és elszegődtem a Lavina Szerviz cégcsoporthoz, ami Magyarország egyik legnagyobb márkafüggetlen kenőanyag disztributora. Ez tömören annyit jelent, hogy nem egy márkát képvisel, hanem többet. Ez is volt az egyik fő motivációm. Szerettem volna jobban megismerni a kenőanyagokat és emiatt szükségem volt arra, hogy ne csak a Shell kenőanyagokat ismerjem, hanem a többit is. Így kezdtem el foglalkozni a Lavina Szerviz Kft. és a WSW Proding Kft. keretében a Shell mellett a Mobil, a Castrol, az Eni/Agip, a Total, az Eurol, a Texaco, a Petronas és a Q8 kenőanyagokkal is. Az elmúlt évek során sikerült eljutnom a Petronas és az Eurol gyáraiba és kenőanyag fejlesztő központjában is ami érdekes tapasztalat volt a Shell után (elárulom, nem rosszabbak, nem jobbak, csak mások). A WSW Proding Kft.-n keresztül beleláttam a kis szériás egyedi termékek fejlesztésébe és gyártásába, illetve ez idő alatt ismertem meg mélységében a kenőanyagok labor vizsgálatában rejlő lehetőségeket is. 2016-tól lehetőséget kaptam, hogy az OlajShop.hu kenőanyag webáruházat is fejlesszem és irányítsam az ottani csapatot is a kenőanyag értékesítési munkám mellett. Az idő alatt ameddig én felügyeltem az OlajShop fejlesztését a webáruház forgalma közel tízszeresére nőtt. Nagyon jó évek voltak ezek is, minvel az OlajShop révén közel 50 kenőanyag márkával foglalkozhattam és ismerhettem meg őket, de más miatt is hasznos volt. Ennek köszönhetően ismertem meg akár a Speedzone csapatát, akikkel pár éven keresztül együtt dolgoztunk, de ebben az időben ismerhettem meg több autóversenyző csapatot is akiknek segítettem a munkáját. 2023-ra egy picit elfáradtam és úgy döntöttem hogy új kihívásokat kell keresnem. 2023 Szeptember végével elhagytam mind az OlajShop, mind pedig a Lavina csapatot és elmentem pár hónap alkotói szabadságra. Mint kiderült, nagyon szükségem volt rá 🙂 Már évek óta dédelgettem azt a gondolatot, hogy az OlajosVili márkanév alatt elindítsak egy olyan online platformot, ahová összegyűjtöm az elmúlt 15 évben megtapasztalt dolgokat, és megosztom azt másokkal is. Azért teszem ezt, mert azt tapasztaltam, hogy ugyan a kenéstechnika elsőre csak egy viszkozitás, de ahogy én is egyre nagyobb tudással rendelkeztem ezen a területen úgy jöttem rá, hogy nem csak ennyi. 2023 December 13.-val végre elindult az OlajosVili alapjainak összeállítása. Remélhetőleg a Jövő hónap végére már egy olyan we boldal lesz az olajosvili.hu ahová örömmel látogatnak el a kenéstechnikai információt kereső emberek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*