Miért fontos a megadott feltöltési mennyiség betartása? Mit okoz, ha az előírtnál kevesebb vagy több motorolajat töltünk az autóba?

Miért fontos a megadott feltöltési mennyiség betartása? Mit okoz, ha az előírtnál kevesebb vagy több motorolajat töltünk az autóba?

Miért fontos a megadott feltöltési mennyiség betartása? Mit okoz, ha az előírtnál kevesebb vagy több motorolajat töltünk az autóba?

 

Gyakran találkozom azzal a tévhittel, hogy a motorolaj mennyisége „rugalmasan” kezelhető. Sokan úgy gondolják: „Ha kicsit több van benne, az nem baj, legalább tovább tart,” vagy éppen „Jó az még a minimum alatt is, majd töltök rá, ha világít a lámpa.”

 

Szakemberként mondom: ez az egyik legveszélyesebb orosz rulett, amit a motoroddal játszhatsz. A gyártók nem véletlenszerűen húzzák meg a nívópálcán a MIN és MAX jelzéseket. Az olajteknő, az olajszivattyú és a forgattyúsház geometriája milliméter pontosan van tervezve.

Ebben a cikkben mélyre ásunk a motortérben, és megnézzük, pontosan mi történik a fizika és a mechanika nyelvén, ha felborul az egyensúly.

 

Legutóbbi cikkünkben a járművekben található szűrőkről és a folyadékok szűrésének fontosságáról írtunk. Ezt a cikket IDE KATTINTVA olvashatja el


A motorolaj kettős szerepe: nem csak ken, hűt is!

Mielőtt a mennyiségekre térnénk, tisztázzunk egy alapvetést. A motorolaj feladata nem csupán az alkatrészek (csapágyak, dugattyúk, vezérműtengelyek) közötti súrlódás csökkentése.

Legalább ilyen fontos szerepe a hőelvezetés. A motor belső, kritikus alkatrészeit – ahová a hűtővíz nem jut el – az olaj hűti. Ha a mennyiség nem megfelelő, borul a termikus egyensúly és a hidraulikus nyomás is.


A „száraz futás” kockázata: Ha túl kevés az olaj

Azt mindenki sejti, hogy olaj nélkül a motor „besül”. De mi történik akkor, ha van benne olaj, csak éppen a minimum szint alatt?

A jelenség technikai háttere

Az olajszivattyú szívókosara az olajteknő legmélyebb pontjáról szív. Ha a szint alacsony, normál, egyenes haladásnál talán még van olajnyomás. A baj akkor kezdődik, amikor kanyarodsz, fékezel vagy gyorsítasz.

A tehetetlenségi erő hatására a maradék olaj a teknő egyik falára csapódik („elillan” a szívókosár alól). Ilyenkor a szivattyú levegőt szippant.

 

A következmények:

  • Olajfilm megszakadása: A levegős olaj nem képes fenntartani a hidrodinamikai kenést. A főtengely és a hajtókarcsapágyak között megszűnik az olajfilm, fém a fémmel érintkezik. Ez pillanatok alatt visszafordíthatatlan kopást, berágódást okoz.
  • Termikus sokk: Mivel kevesebb a folyadék, az gyorsabban felmelegszik, és nem tudja elvezetni a hőt a dugattyúktól. Az olaj „megég” (kokszosodik), elveszíti viszkozitását, ami tovább rontja a kenést.
  • Vezérlés problémák: A modern autók hidraulikus láncfeszítői és változó szelepvezérlése (pl. VANOS, VTEC) olajnyomással működnek. Alacsony szintnél ezek hibásan működnek, a lánc csörögni kezd, a vezérlés elállítódhat.

 

Szakmai tipp: Soha ne várd meg, amíg a műszerfalon kigyullad a piros „olajoskanna” (Aladdin lámpa). Ha az világít, az már nem az olajszintet jelzi, hanem az olajnyomás hiányát! Olyankor a motor már károsodhatott.


A rejtett gyilkos: Ha túl sok az olaj

Ez a veszélyesebb kategória, mert az autósok többsége jószándékból követi el. „A sok olaj nem árthat” – gondolják. Pedig de, méghozzá alattomos módon.

 

A habosodás (Aeration) jelensége

Ha a nívópálca maximum jelzése fölé töltöd az olajat, a szint eléri a forgattyúsházban forgó főtengelyt (főtengely sonkákat). A főtengely több ezer fordulat/perccel forog. Ha beleér az olajba, úgy kezd viselkedni, mint egy konyhai habverő.

 

Miért baj a habos olaj?

A motorolaj folyadék, tehát összenyomhatatlan – ez az alapja a hidraulikus nyomásnak. A hab viszont tele van levegőbuborékkal, ami összenyomható.

Amikor az olajszivattyú ezt a habos elegyet küldi a rendszerbe:

  • Összeomlik a kenés: A csapágyaknál a buborékok miatt nem épül fel a teherbíró olajfilm.
  • Hidrotőkék csattogása: A szelephézag-kiegyenlítők (hidrotőkék) levegős olajjal nem tudnak feltöltődni, így a motor hangos, csattogó járású lesz.
  • Hűtési elégtelenség: A levegő hőszigetelő. A habos olaj nem vezeti el a hőt, túlmelegedést okozva.

 

Fizikai károk a túltöltés miatt:

  • Szimmeringek és tömítések halála: A túltöltés növeli a nyomást a forgattyúsházban (magas kartergáz nyomás). Ez a túlnyomás a leggyengébb pontokon, a főtengely-szimmeringeknél vagy a szelepfedél tömítésnél fog utat törni magának. Eredmény: dől az olaj a motorból.
  • Katalizátor és DPF pusztulása: A túlzott olajmennyiség feljuthat az égéstérbe (a dugattyúgyűrűk mellett vagy a kartergáz-visszavezetőn keresztül). Az elégett olaj hamuja eltömíti a katalizátort és a részecskeszűrőt. Ez százezres nagyságrendű kár.
  • Motorfelpörgés (Dízelek rémálma): Ritka, de extrém esetben a dízelmotor a szívósorba jutó motorolajat üzemanyagként kezdi el égetni. A motor kontrollálatlanul felpörög (runaway diesel), és addig üvölt, amíg szét nem esik, vagy el nem fogy az „üzemanyag”.

Hová tűnik az olaj, és mitől szaporodhat? A szintváltozás okai

Szervizeket látogatva sokszor hallom a kétségbeesett kérdést: „Hová tűnt egy liter olaj 5000 kilométer alatt?”, vagy a még ijesztőbb változatot: „Mester, több az olajam, mint betöltéskor, örüljek, hogy termeli a gép?”

Tisztázzuk: a motor nem tud olajat gyártani. Ha a szint nő, az baj. Ha a szint drasztikusan csökken, az is baj. Lássuk a diagnózist!

 

Miért csökken az olajszint? (Olajfogyasztás vs. szivárgás)

Bizonyos mértékű olajfogyasztás természetes. A dugattyúgyűrűk sosem zárnak 100%-osan (szükség is van egy mikronnyi olajfilmre a hengerfalon, ami elég), és a hő hatására az olaj párolog is. Azonban, ha két olajcsere között utána kell tölteni litereket, ott műszaki hiba áll fenn.

A két fő bűnös:

  • Külső szivárgás (Ami nyomot hagy): Ez a látványosabb. Ha reggelente olajfoltot látsz az autó alatt, vagy az emelőn alulról tiszta olaj a motorblokk alja, akkor valamelyik tömítés adta meg magát.
    • Gyakori helyek: Szelepfedél tömítés, főtengely szimmeringek, olajteknő tömítés vagy a leeresztő csavar alátétje.
  • Belső fogyasztás (Ami füstté válik): Ez az alattomosabb, mert nincs tócsa. A motor „megeszi” és elégeti az olajat.
    • Kékes füst a kipufogóból: Ez az intő jel. Okozhatja a kopott dugattyúgyűrű, a kikeményedett szelepszárszimmering (tipikus jelenség idősebb autóknál), vagy a turbófeltöltő tengelyének lógása, ahol az olaj beszivárog a szívóoldalra.

 

Miért emelkedik az olajszint? (A hígulás veszélye)

Ez a jelenség sokkal veszélyesebb, mint a fogyás, mert az olaj kenőképessége drasztikusan romlik. Ha a nívópálcán emelkedést látsz, valami más folyadék került az olajtérbe. De mi?

 

Üzemanyag az olajban (Gázolaj vagy Benzin)

Ez a leggyakoribb ok modern autóknál.

  • Dízelek és a DPF (Részecskeszűrő): Ez a modern dízelek rákfenéje. Amikor az autó regenerálja a részecskeszűrőt, extra gázolajat fecskendez be, hogy felhevítse a kipufogórendszert. Ha ezt a folyamatot megszakítod (pl. leállítod a motort városi rövid távokon), a befejezetlen égés miatt a gázolaj lefolyik a hengerfalon az olajteknőbe.
    • Következmény: Az olaj felhígul, elveszíti a viszkozitását, és nem ken többé. Ha gázolaj szagot érzel a nívópálcán, azonnal cserélni kell!
  • Benzinesek és a hidegüzem: Télen, sok rövid városi útnál a dús keverékből származó benzin kicsapódik a hideg hengerfalra, és lemossa az olajat a karterba. Mivel az olaj nem melegszik fel üzemi hőfokra, a benzin nem tud elpárologni belőle.

 

Hűtőfolyadék az olajban

Ez a klasszikus „hengerfejes” probléma. Ha a hengerfej-tömítés átszakad, vagy repedés keletkezik a blokkon, a hűtővíz összekeveredik az olajjal.

  • A tünet: Húzd ki a nívópálcát vagy nézd meg az olajbeöntő sapkát. Ha krémszínű, majonéz-szerű emulziót látsz, az víz és olaj keveréke. Ez azonnali szervizt igényel, mert a víz nem ken, a csapágyak percek alatt tönkremennek.

Így mérj olajszintet profin – A nívópálcától a digitális kijelzőig

Szakmabeliként sokszor látom, hogy az autósok rutinszerűen kirántják a pálcát, vetnek rá egy pillantást, és már csapják is le a motorháztetőt. Pedig a mérés nem csak abból áll, hogy „van-e benne”. A pontatlan mérés hamis biztonságérzetet adhat, vagy felesleges rátöltésre ösztönöz.

Nézzük meg lépésről lépésre, hogyan csináljuk mi a szervizben, és mi a helyzet a modern, „pálca nélküli” autókkal.

 

A hagyományos nívópálcás mérés aranyszabályai

A nívópálca (hivatalos nevén olajszintmérő pálca) egy végtelenül egyszerű, de precíz műszer – ha jól használjuk.

  • A terepviszonyok: Ez a nulladik lépés. Csak és kizárólag vízszintes talajon mérjünk! Egy enyhe lejtőn állva az olajteknőben lévő folyadék „elmászik” a szívókosártól vagy a mérési ponttól. Egy ferde mérés akár fél-egy literes eltérést is mutathat a pálcán, ami félrevezető.
  • A hőmérséklet és az időfaktor Hideg vagy meleg motor? Ez az örök vita tárgya.
    • A szakmai ajánlás: A legtöbb gyártó üzemmeleg motor leállítása után javasolja a mérést.
    • A trükk: Leállítás után várj 5-10 percet! Miért? Mert járó motornál az olaj szét van szórva a hengerfejben, az olajjáratokban és a falakon. Időt kell hagyni a gravitációnak, hogy a kenőanyag visszafolyjon az olajteknőbe (a karterba). Ha azonnal mérsz leállítás után, kevesebbet fogsz látni a valósnál, és feleslegesen tölthetsz rá.

 

A helyes mozdulatsor – Így mérd az olajszintet

  • Húzd ki a pálcát.
  • Töröld tisztára egy szöszmentes ronggyal vagy papírtörlővel. (Az első kihúzás nem mérvadó, mert menet közben az olaj össze-vissza fröcskölődik a csőben).
  • Dugd vissza teljesen, ütközésig.
  • Húzd ki újra, és ekkor olvasd le az értéket.

 

Szakértői tipp: Figyeld az olaj színét és állagát is! A dízeleknél az azonnali feketedés természetes. De ha benzines autónál sötét, „sáros” az olaj, vagy apró csillogó fémreszeléket látsz benne, az bajt jelez!

 

Amikor nincs mit kihúzni: Digitális olajszintmérés

Az elmúlt 10-15 évben (főleg a prémium márkáknál, mint a BMW, Audi, Mercedes) egyre gyakoribb, hogy kinyitod a motorháztetőt, és hűlt helyét találod a nívópálcának. Ezeknél az autóknál ultrahangos vagy termikus szenzorok figyelik a szintet az olajteknő alján.

 

Hogyan működik és mire figyelj?

A fedélzeti számítógép menüjében (iDrive, MMI, stb.) tudod lekérdezni a szintet. Kényelmes, mert nem lesz olajos a kezed, de van pár buktatója, amiről tudnod kell:

  • Sokszor nem valós idejű: A fizikai pálcával azonnal látod az eredményt. A digitális rendszernek idő kell. Sokszor csak hosszabb út (pl. 20-30 perc vezetés) után ad pontos értéket, mert a rendszer átlagolja a menet közbeni adatokat, hogy a kanyarok miatti lötyögést kiszűrje.
  • Rátöltés utáni késleltetés: Ez a legveszélyesebb csapda! Ha a gép kéri az 1 liter olajat, és te betöltöd, ne várd, hogy a kijelző azonnal felugorjon a MAX-ra.
    • A hiba: Sokan betöltik az olajat, ránéznek a kijelzőre, látják, hogy még mindig „Minimumon” áll, ezért töltenek rá még egyet. Ezzel máris durván túltöltötték a motort.
    • A megoldás: Tölts rá, csukd le a tetőt, menj vele egy kört, vagy járasd a motort a menüben leírtak szerint. A szenzornak idő kell az új szint érzékeléséhez.
  • A szenzor is elromolhat: Ritka, de előfordul, hogy a szenzor „beragad” és azt jelzi, tele van, miközben üres, vagy fordítva. Ha a motor hangja megváltozik, de a kijelző szerint minden rendben, érdemes szervizben leengedni az olajat és fizikailag lemérni a mennyiséget.

Legyen szó pálcáról vagy szenzorról, a mérés pontossága a motor élettartamának záloga. Ha bizonytalan vagy a digitális kijelzőben, vagy furcsát tapasztalsz a pálcán, keress fel minket, és „ránézünk” szakmai szemmel!


Végszó: A gondoskodás megtérül

Zárásképpen pár gondolat amit érdemes megfogadni: a motorolaj szintjének ellenőrzése a létező legolcsóbb és legegyszerűbb „szervizművelet”, amit egy autós elvégezhet, mégis ezen múlik a motor hosszú élete. Ne várják meg a műszerfalon felvillanó lámpákat! A piros olajoskanna sokszor már nem az előjelet, hanem a bekövetkezett bajt jelzi.

A motorolaj mennyisége nem egy „körülbelüli” érték. A gyártói mérnökök nem véletlenül határozták meg a pontos határokat: a túl kevés olaj a hőtől és súrlódástól, a túl sok pedig a habosodástól és a túlnyomástól teszi tönkre a technikát.

Legyen rutinja a havi szintellenőrzés, használjon mindig a gyári előírásnak megfelelő viszkozitású kenőanyagot, és ha bizonytalan a mérésben vagy a választásban, inkább kérdezzen, mintsem rosszul töltsön. A motor csendes, megbízható működéssel fogja meghálálni a törődést!

 

A cikk szerzője: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

Ha kenéstechnikai tanácsadásra van szüksége, vagy segítséget keres a megfelelő kenőanyagok kiválasztásához, forduljon hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségeken:

E-mail: olajosvili@gmail.com

Telefon: +36 30 285 8781

Rólunk

Bajomi Vilmos vagyok, az Olajos Vili alapítója. Az "Olajos Vili" név nem véletlenül ragadt rám – ügyfeleim így mentettek el a telefonjukba, mert mindig számíthattak rám, ha kenőanyagokról volt szó. Az olajipar iránti szenvedélyem és az évek során megszerzett széleskörű ismereteim révén váltam ismertté ezen a területen. Pályafutásomat 2007-ben kezdtem a Shell Hungary Zrt.-nél, ahol 2008-ban csatlakoztam az ipari kenőanyagok csapatához, mint Key Account Manager. Az itt töltött idő alatt mélyreható tapasztalatokat szereztem, különösen a gázmotoros és turbinás erőművek kenőanyagainak területén. A Shell nemzetközi gyáraiban szerzett ismeretek alapozták meg szakmai tudásomat. 2014-ben csatlakoztam a Lavina Szerviz Csoporthoz, Magyarország egyik vezető, márkafüggetlen kenőanyag-disztribútorához. Itt nem csak a Shell, hanem más jelentős márkák, mint a Mobil, Castrol, Eni/Agip, Total, Eurol, Texaco, Petronas és Q8 kenőanyagaival is intenzíven foglalkoztam. Ez az időszak lehetőséget adott számomra, hogy több gyártó fejlesztő központjába is betekintést nyerjek, és részt vegyek egyedi kenőanyagok kifejlesztésében és értékesítésében. 2016-tól a Lavina Szerviz Kft.-nél betöltött értékesítési pozíciómmal párhuzamosan az OlajShop.hu webáruház egyik tulajdonosaként a webáruház fejlesztése és irányítása is bekerült a napi feladataim közé. A szakmai vezetésem alatt a webáruház értékesítést közel tízszeresére, a látogató számát pedig közel hússzorosára növekedett, ami jelentős szakmai sikert hozott számomra, és tovább bővítette kapcsolati hálómat az iparágban. 2023-ban úgy döntöttem, hogy új kihívások után nézek, és létrehoztam az OlajosVili.hu-t. Ezen a platformon az elmúlt 15 év során szerzett tapasztalataimat osztom meg, hogy segítsek másoknak eligazodni a kenéstechnika bonyolult, de izgalmas világában. Az OlajosVili.hu célja, hogy hiteles információkat és gyakorlati tanácsokat nyújtson mindazoknak, akik megbízható megoldásokat keresnek a kenőanyagok területén.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*