Miért ne melegítsük a járó autót télen?

A téli motorbemelegítés rejtett kockázatai és a helyes módszer a kíméletes indításhoz

A téli időszakban gyakran találkozunk azzal a gyakorlattal, hogy a járművezetők percekig járatják a motort alapjáraton annak érdekében, hogy az autó bemelegedjen és az utastér felfűtődjön. Bár ez a módszer elterjedt, műszaki szempontból kifejezetten kerülendő, mivel a belső égésű motorok felépítése és hőmenedzsmentje nem erre lett optimalizálva. Az alábbiakban részletesen ismertetem, hogy autószerelői tapasztalat alapján miért kifejezetten káros a rendszeres alapjárati járatás – különösen hideg időben.

Ez a szokás régebbi autóknál indokoltabb lehetett, de a mai modern járművek esetében nemcsak hatástalan, hanem kifejezetten ártalmas is lehet a motorra, a környezetre és pénztárcánkra nézve.

Legutóbbi cikkünkben a Zsebbika használatáról írtunk. Ezt a cikket IDE KATTINTVA tudja elolvasni.

Miért nem jó az alapjáraton történő hosszas melegítés?

• A modern motorok úgy vannak tervezve, hogy üzemi hőmérsékletüket terhelés alatt, mérsékelt fordulaton érjék el optimálisan. Alapjáraton a motor lassan melegszik, mert:
• A hűtőfolyadék és a motorolaj csak lassan éri el a kívánt üzemi hőfokot, ami akár 10-15 percig is eltarthat, és ez növeli a kopást,
• A kenés nem tökéletes, a hideg, sűrű olaj lassabban juttatja el a szükséges pontokra a kenőanyagot, különösen az olajpumpa alacsony teljesítménye miatt,
• A motor alkatrészei hideg állapotban nagyobb súrlódásnak vannak kitéve, ami akár többszörös kopáshoz vezethet az üzemi hőmérséklethez képest.

Ezért a hosszas alapjárati járatás csak elnyújtja a motor felmelegedését, és megnöveli a motor alkatrészeinek kopását.​

1. A hidegindítás utáni kenés kritikus időszaka jelentősen meghosszabbodik

• Hideg motor esetén az olaj viszkozitása többszöröse az üzemi értéknek. Az alapjárati fordulatszám miatt:
• az olajpumpa kisebb teljesítménnyel dolgozik,
• lassabban épül fel a megfelelő kenési nyomás,
• a kenőanyag áramlási sebessége alacsony,
• a kritikus kenési pontokra (főtengelycsapágyak, vezérműtengelyek, turbófeltöltő csapágyai) később jut el a szükséges olajmennyiség.

A „szárazabb” indulás és a tartósan nem ideális kenés együttesen szokatlanul magas kopási arányt eredményez, amely a motor élettartamát számottevően csökkenti.

2. A dús keverék és az alacsony égéshő fokozza a lerakódások kialakulását

Hideg motor esetén a vezérlőegység dúsított keveréket adagol, hogy a motor ne fulladjon le. Alapjáraton azonban:

• az égéstér hőmérséklete alacsony,
• az üzemanyag égése nem tökéletes,
• korom, szén és egyéb lerakódások keletkeznek.
• Mindez a következő problémákhoz vezet:
• szelepszár elkormolódása, szívószelepek beépülése (különösen közvetlen befecskendezésnél),
• kipufogórendszer és részecskeszűrő idő előtti telítődése,
• gyújtógyertyák fokozott elkormolódása, gyújtáshibák,
• katalizátor lassú felmelegedése, így annak hatékonysága késik.

A rendszeres alapjárati járatás tehát közvetetten a motor teljesítményének és hatásfokának romlását okozza.

3. A hengerfalon lecsapódó üzemanyag felhígítja a motorolajat

Hideg motor esetén a dús keverék miatt jelentősen megnő az égéstérbe befecskendezett üzemanyag mennyisége. A nem tökéletes égés következtében az üzemanyag egy része:

• „lemossa” az olajfilmet a hengerfalról,
• lejut az olajteknőbe,
• felhígítja a motorolajat.
• Ez kritikus problémát jelent, mert a felhígult olaj:
• csökkent kenőképességű,
• alacsonyabb viszkozitású a tervezettnél,
• kevésbé stabil nagy terhelésnél,
• a turbó és a csapágyak védelmét rontja.

Hosszú távon ez a jelenség csapágykopást, dugattyúgyűrű-kopást, és fokozott turbóélhordást okozhat.

4. A turbófeltöltők fokozott igénybevételnek vannak kitéve

A modern turbófeltöltők nagyon érzékenyek a kenésre, különösen a hidegindítás utáni időszakban. Alapjáraton:

• lassan melegszik fel az olaj a turbóház körül,
• az alacsony viszkozitású (hideg) olaj nem biztosítja a megfelelő filmréteget,
• a turbó csapágyházában kondenzáció képződhet,az olajhígulás fokozza a kopást.

A rendszeres alapjárati járatás egy turbós motor esetében hosszú távon lényegesen gyorsabb csapágykopáshoz vezethet.

5. Az olaj és a hűtőfolyadék egyaránt túl lassan éri el az üzemi hőmérsékletet

A motor hőháztartása úgy lett tervezve, hogy könnyű terhelés alatt, haladás közben melegedjen optimálisan. Alapjáraton:

• a hőtermelés minimális,
• az olaj lassan éri el a 80–100°C közötti üzemi tartományt,
• a hűtőfolyadék nehezen jut el a fűtőradiátorig,
• a teljes kenési és hőmenedzsment rendszer hosszabban marad „kritikus zónában”.

A motor sosem „a melegedésre” lett optimalizálva, hanem a működésre, ezért a hosszú alapjárat minden kenési és hőtechnikai rendszerre többletterhelést jelent.

6. Kondenzvíz keletkezése és az olaj iszaposodása

A hideg égéstérben nagy mennyiségű vízpára keletkezik. Alapjáraton ez:

• nem távozik megfelelően a kipufogórendszerből,
• gyakran visszacsapódik,
• bekerülhet a motorolajba is.

Az olajba jutó kondenzvíz:

• iszaposodást,
• emulzióképződést,
• olajhabosodást,
• és szellőzőrendszer (PCV) szennyeződést okozhat.

Autószerelőként gyakran látni olyan motorokat, amelyek sok rövid táv/autómelegítés miatt tele vannak világos, majonézszerű iszappal a szelepfedél alatt.

7. A katalizátor és a részecskeszűrő regenerációja gátolt

A kipufogógáz utókezelő rendszerek az utóbbi években rendkívül érzékennyé váltak. Alapjárati járatásnál:

• a katalizátor későn melegszik fel, hatékonysága csökken,
• a dízeleknél a DPF nem képes regenerálni,
• a koromkibocsátás jelentős,
• a regeneráció gyakorisága megnő.

Hosszú távon ez a DPF eltömődéséhez, hibakódokhoz, teljesítménycsökkenéshez vagy akár drága cseréhez vezet.

8. A helyes téli melegítési eljárás szakmai szemmel

A belső égésű motorok optimális bemelegítése:

• Indítás után 10–20 másodperc várakozás, hogy az olajnyomás felépüljön.
• Kíméletes elindulás, kerülve a magas fordulatszámot és a nagy terhelést.
• A motor 3–5 perc alatt üzemi hőfokra melegszik haladás közben – alapjáraton ehhez 10–15 perc kellene.
• A turbó és a kenési rendszer így kapja a legjobb védelmet.
• Az utastér is jóval gyorsabban melegszik fel menet közben, mert a motor hőtermelése nagyobb.

Ez a módszer a motorvédelmi szempontoknak messze jobban megfelel, mint a hosszú alapjárati járatás.

Környezetvédelmi és jogi szempontok

Magyarországon jelenleg nem gyakori a bírság az indokolatlan alapjárati motorjáratásért, azonban sok európai országban, például Ausztriában vagy Németországban szigorú szabályok tiltják vagy korlátozzák ezt a gyakorlatot. Ezek a szabályok a zaj- és levegőszennyezés, valamint a környék lakóinak védelmét célozzák. A szabályszegés akár több ezer eurós bírsággal is járhat.​

A téli alapjárati melegítés:

• megnöveli a motor kopását,
• felhígítja a motorolajat,
• fokozza a lerakódások képződését,
• a turbót és a csapágyakat túlzott igénybevételnek teszi ki,
• akadályozza az utókezelő rendszerek (katalizátor, DPF) megfelelő működését,
• lassabban melegíti fel a motort és a kabint.

A páramentesítés és jégkaparás

A motor melegítése nem egyenlő a szélvédő gyors jégmentesítésével. A legjobb megoldás télen:

• Használjuk a klímaberendezés párátlanító funkcióját (még hidegben is hatékony),
• Alkalmazzunk jégtelenítő spray-t,
• Használjunk kézi jégkaparót a szélvédő tisztításához.

A rendszeres alapjárati járatás egyértelműen olyan szokás, amely hosszabb távon jelentősen csökkenti a motor élettartamát és növeli a szervizköltségeket.

Összefoglalás

A modern autók motorját télen nem érdemes hosszasan alapjáraton járatni, mert ez a szokás lassítja a motor felmelegedését, növeli a kopást, emeli az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. A helyes eljárás:

• Indítás után rövid alapjárati várakozás,
• Kíméletes, fokozatos terhelés mellett történő bemelegítés menet közben.
• Ezzel megóvhatjuk a motor állapotát, pénzt takaríthatunk meg és kevésbé terheljük környezetünket, miközben gyorsabban komfortossá válik az utastér.
• Ha rendszeresen nagyon hideg időben vezetünk, érdemes akár előfűtő eszközöket is használni, amelyek tovább csökkentik a motor és a kabin hidegindításból eredő terhelését és kellemetlenségeit.

Ez a megközelítés tükrözi a jelenlegi szakértői és gyártói ajánlásokat, figyelembe véve a modern motortechnológiák fejlettségi szintjét és a kapcsolódó szabályozásokat.

A cikk szerzője: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

Ha kenéstechnikai tanácsadásra van szüksége, vagy segítséget keres a megfelelő kenőanyagok kiválasztásához, forduljon hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségeken:

E-mail: olajosvili@gmail.com

Telefon: +36 30 285 8781