Általában minden autó esetében tapasztalható, hogy az idő és kilométerek számának növekedésével együtt, egy idő után megnövekszik az olajfogyasztás. Ebben a cikkben azt járjuk körbe, hogy egyrészt mi okozhatja az olajfogyasztást, másrészt bizonyos esetekben miért nem jó megoldás a magasabb viszkozitású motorolaj használatával csökkenteni az olajfogyasztás mértékét.

Korábbi legutóbbi cikkünkben az ismert kenőanyag gyártók online motorolaj kereső katalógusait szedtük össze egy helyen és írtuk meg a motorolaj keresésének folyamatát. Ezt a cikket IDE KATTINTVA tudja elolvasni.

A megnövekedett olajfogyasztás okai

A megnövekedett olajfogyasztást két fők okra vezethetjük vissza:

• olajfolyás – az esetek többségében a motorolaj elfolyása áll a háttérben

• a motorolaj elégése – valaminek az okán a motorolaj feljut az égéstérbe és ott elég

Első körben tisztázzuk, hogy az olajfogyasztás ténylegesen a motorolaj elégetéséből keletkezik, nem pedig elfolyik. A motorfolyás okozta olajfogyás egy relatíve egyszerűen orvosolható probléma és egyáltalán nincs összefüggésben sem a motor sem pedig a motorolaj állapotával. Jelen esetben a motorolaj fogyasztásnak azt a típusát vesszük alapul, amikor a motorolaj elég a motor üzemelése során.

A motorolaj fogyasztás mértéke

Minden jármű esetében a motorgyártó meghatároz egy garantált olajfogyasztási szintet aminek a mértékéig normális mértékűnek tekinthető az olajfogyasztás normál üzemi körülmények mellett. Ez az az mennyiség amit alapul véve egyáltalán meg tudjuk határozni, hogy a járművünk olajfogyasztása normálisnak tekinthető, vagy tényleg magas. Sokak számára a zéró olajfogyasztás a normális, de a valóságban minden belső égésű motornak van egy minimális olajfogyasztása.

Az ezredforduló környékén vagy ezt megelőzőleg gyártott motorok esetében normál használat mellett a motor olajfogyasztása normálisnak tekinthető amennyiben az az üzemanyag fogyasztás 0,05% és 0,5% mértékéig terjed. Ez egy átlag 8 literes üzemanyag fogyasztási értékkel számolva 0,4 dl – 4 dl / 1000 km mennyiséget jelent.

Az elmúlt évek során a járművek gyártástechnológiája akkorát fejlődött, hogy egyre szűkebb illesztésekkel képesek a gyártók összeszerelni a motorokat, aminek a következtében a modern motorok olajfogyasztása jelentősen lecsökkent. Egy modern jármű esetében a normális olajfogyasztás mennyisége már az üzemanyag fogyasztásnak csak a 0,05%-0,01%-a, azaz a fenti 8 literes fogyasztással számolva 1000 km-enként 0.4-0,8 dl.

Ezek azok az olajfogyasztási mennyiségek ami felett egyáltalán beszélhetünk a normálistól eltérő olajfogyasztásrókl.

Mi az összefüggés a motor életkora és az olajfogyasztás között?

Az olajfogyasztás a motor öregedésével változik. Általában egy új motornak van egy úgynevezett „betörési” időszaka, amely időszak alatt az alkatrészek összekopnak. Ebben az időszakban teljesen normális a megnövekedett  olajfogyasztás. Ezért is javasolják a gyártók, hogy egy új jármű esetében az első 1.500 – 3000 km alatt rendszeresen ellenőrizzük az olajszintet.

A megnövekedett olajfogyasztás a motor alkatrészeinek összekopását követően lecsökken a normális szintre. Majd, ahogy a motor a használat függvényében öregszik és ahogy a motor az életciklusa vége felé közeledik, az olajfogyasztás ismét emelkedni kezd. Ennek a megnövekedett olajfogyasztásnak általában mechanikai okai vannak.

Mi okozhatja, hogy a motor több motorolajat ég el

Az olajfogyasztás növekedését nem csak a motor öregedése okozhatja. Sok más tényező is befolyásolja az olajfogyasztást. Ilyen lehet, ha megváltoznak az üzemeltetési körülmények. Akár a szokásosnál nehezebb üzemi körülmények, mint a vontatás, a sportosabb vezetési stílus, vagy akár a szokásosnál több egy helyben történő üres járatás is okozhatják a motor többlet motorolaj fogyasztását.

A szokásosnál alacsonyabb viszkozitású motorolaj használata is a eredményezheti motorolaj fogyasztásának növekedését. Ha például egy motorban eddig 5W-40 viszkozitású motorolaj volt használva és ezt egy olajcserét követően 5W-30-ra vagy 0W-30-ra cserélték, akkor ez lehet az oka a szokásostól nagyobb mértékű olajfogyasztásnak.

A gyengébb minőségű motorolaj használata szintén okozhatja. A modern alacsony viszkozitású motorolajok esetében már számolnunk kell a motorolaj elpárolgásával is. Egyes gyengébb minőségű motorolajok ugyanazon viszkozitás mellett  jobban párolognak, mint a prémium gyártók termékei és ez meglátszik a motorolaj szintjén is.

A jármű használatához képest túl hosszú olajcsere periódus választása szintén eredményezhet túlzott olajfogyasztást, mivel a az idő előrehaladtával egy modern jármű esetében a motorolajba bejutó üzemanyag annyira felhigítja a motorolajat, hogy annak viszkozitása már túl alacsony szintre csökken és a motor többet fogyaszt belőle.

A hosszú ideig túl alacsony olajszint is okozhatja, mivel az alacsony olajszint esetén a motorolaj nagyobb stresszt kap és emiatt hamarabb kimerül és eléri élettartamának a végét.

A fent említett okok esetében egyszerűen változtatva tudjuk befolyásolni a jármű motorolaj fogyasztását, viszont, mivel a magyarországi járműpark átlagéletkora a legutolsó adatok szerint már a 15 évet is túllépte, itthon a legtöbb esetben a jármű életkora és a futott kilométerek miatt bekövetkezett elöregedés okozza a megnövekedett  olajfogyasztást ami sem a jármű szempontjából, sem pedig a környezet szempontjából nem kedvező.

 A magyarországi járműpark gerincét kitevő járművek általában a 2000 és 2010 között jöttek le a gyártósorról és azóta róják az utakat. Ennyi idő alatt normál használat mellett is legkevesebb 200-250.000 km kerül egy átlagos autóba, de nem ritkák a 300-400.000 km-t futott példányok sem.

Ilyen futásteljesítmény mellett a motor mai állapotát leginkább meghatározó tényező az a járművet az élete során végigkisérő karbantartás. Szinte csak attól függ a járműnek és a motornak az állapota, hogy a tulajdonosai hogyan használták, milyen sűrűn cserélték a kenőanyagokat és milyen minőségű kenőanyagokat kapott az eddigi eddigi élete során.

A nem megfelelő olajcsere periódus megválasztása, vagy az alacsony minőségű motorolaj használata a motorban lévő lerakódások kialakulásához, az ebből következő olcsó fogyasztás növekedéséhez, majd akár a motor alkatrészeinek rendellenes kopásához is vezethet.

A használat szempontjából az 2-3 dl / 1000 km olajfogyasztási mennyiség az ami már zavaró (és ez még mindig a normál határértéken belül van), mivel ebben az esetben már egy 10.000 km-es csereperiódus esetében is legalább egyszer elfogy a olajnívó maximális és minimális szintje közötti teljes olajmennyiség és emiatt szükségszerű az olajszint rendszeres ellenőrzése és a motorolaj rendszeres utántöltése. A normális olajfogyasztási  határérték felső szintje esetében már 2.000 km futás után, ami egy átlagos felhasználó 1 vagy 2 havi futásteljesítménye) nagyságrendileg 1 liter motorolajat kell utántölteni.

A felhasználók többsége tisztában van vele, hogy a magas olajfogyasztásért a motor életkorából és a használatból eredő állapota és kopása a felelős, de mivel a motor teljes körű felújításának költsége sok esetben a jármű értékének egy jó részét vagy akár az egészét kiteszi, a magas költségek miatt alternatív megoldásokat keresnek.

Ilyen megoldások első körben általában az olyan speciális motorolaj adalékoknak a motorolajba való betöltése amiknek a használata olajfogyasztás csökkenést ígérnek, vagy akár az előírt viszkozitású motorolajnál magasabb viszkozitásúra való áttérés. Gyakorlatilag mindkét esetben ugyanaz történik, mert azok a motorolaj adalékok amik olajfogyasztás csökkentésére valók, azok gyakorlatilag nem csinálnak mást, mint a sűrű adalék megnöveli a motorolaj viszkozitását.

Rövidtávon vizsgálva a dolgot, a magasabb viszkozitású motorolaj az üzemi hőfokon vastagabb olaj film okán tényleg jobban tömít és ezáltal rövid távon csökkenthető az olajfogyasztás, viszont a motorolaj nem folyékony motorszerelő és a probléma okát, az évek során kialakult kokszos lerakódásokat vagy a motorkopást nem fogja megjavítani. 

A rossz hír, hogy jóllehet rövid távon kezeli a tüneteket és látszólag megoldja a problémát, viszont közép és hosszútávon csak elodáljuk a dolgot és még tovább fokozzuk azt. 

Annak érdekében, hogy megértsük milyen problémát okozhat egy a gyártó által előírtnál magasabb viszkozitású motorolaj használata térjünk ki egy pár mondat erejéig, hogy milyen feladatokat lát el a motorolaj a motorban és vizsgáljuk meg, hogy mi alapján került a gyártó által az adott motorolaj viszkozitás meghatározva és ennek a használata előírva.

A motorolaj főbb feladatai a motor működése során:

• A felületek közötti súrlódás szabályozása
• A motor alkatrészein kialakuló kopás csökkentése
• Szabályozza motor alkatrészeinek a hőmérsékletét
• Tisztítja a belső felületeket
• Szabályozza a lerakódások kialakulását
• Védi a fémfelületeket a korrózió kialakulásától
• Semlegesíti az égés során keletkező savas szennyeződéseket

A motorolaj viszkozitásának alapvetően a súrlódás szabályozására a kopás csökkentésére és a motor felületeinek a hőmérsékletére van hatása.

A járműgyártó a motorolaj viszkozitását alapvetően a motor gyártása során alkalmazott csapágyhézag szempontjából határozza meg, ugyanis ez az a legkisebb hézag ahol a motorolajnak át kell jutnia üzemi hőmérsékleten az adott olajnyomás mellett és képesnek kell lennie csapágyak felületén kialakuló surlódás csökkentését és meggátolni a felületi kopások keletkezését.

A csapágyhézag meghatározza motorolaj viszkozitását, majd az adott viszkozitás függvényében megtervezik a teljes motorolaj rendszert. Az adott viszkozitású motorolaj üzemi hőfokon mért olajfilm vastagsága határozza meg az olajjáratok átmérőjét annak függvényében, hogy a mérnökök szerint milyen mennyiségű motorolajnak kell áthaladnia a rendszeren egységnyi idő alatt annak érdekében, hogy a működés során keletkező hőt a felületekről el tudja távolítani. 

Örökérvényű szabály, hogy adott hőfokon egy magasabb viszkozitású folyadék “vastagabb”, mint egy alacsonyabb viszkozitású és egy magasabb viszkozitású folyadék lassabban mozog, mint egy alacsonyabb viszkozitású.

Ezt figyelembe véve, amikor egy magas olajfogyasztási mennyiség okán magasabb viszkozitású motorolajat használunk vagy motorolaj adalékot használjak ami megnöveli a viszkozitást, úgy ténylegesen csökkenteni fogjuk az olajfogyasztást, mivel a magasabb viszkozitású motorolaj üzemi hőfok mellett nagyobb olafjilm rétege tényleg jobban tömít, mint az alacsonyabb viszkozitású, de ezzel együtt, egyrészt kevesebb olajat juttatunk a csapágyakhoz, mivel a magasabb viszkozitású motorolaj nehezebben jut át a szűk csapágyillesztés, másrészt a magasabb viszkozitású motorolaj lassabb áramlásának következtében megemeljük a motor alkatrészeinek hőmérsékletét, ami további lerakódások kialakulásához, a motorolaj idő előtti elöregedéséhez és a motor további kopásához vezet. Nem utolsó szempont, hogy a magsabb viszkozitású motorolajjal az olajnyomás is némileg emelkedik, aminek a következtében a hőmérséklet még jobban emelkedik. A fentiek közép és hosszú távon a motorolaj fogyasztásának további emelkedéséhez vezetnek.

Ezt látva, amikor a magas olajfogyasztás miatt a gyárilag előírtnál magasabb viszkozitású motorolajat teszünk  motorba, hogy ezzel csökkentsük az olajfogyasztást, az olyan, mintha egy tűzesethez nem a tűzoltókat hívnánk ki, hanem a kőműveseket, hogy építsenek egy magas falat az égő épület elé, mert ha nem látjuk az égést, akkor az nincs ott.

Ehhez hasonló részben, amikor valaki 10W-60-as viszkozitású “verseny” olajat tölt autójába csak azért mert gyorsan közlekedik vele, vagy mivel néha-néha elmegy egy pálya napra, majd ugyanazt a motorolajat használja hétköznapi közlekedés során is. Egy versenyautóban áltlában épített motor van és azért használnak benne 10W-60, 15W-50 vagy hasonló magas viszkozitású motorolajat, mert egyrészt az üzemeltetés nagy részében ténylegesen a fordulatszám tartomány felső 20%-ban használják és emiatt jelentősen magasabb az üzemi hőmérséklete a motornak, másrészt sok esetben már újra lett építve és a gyáritól eltérő verseny csapágyak kerültek bele, amiknek a csapágyhézaga az adott üzemi hőmérséklet mellett a 10W-60 viszkozitású motorolajat igénylik. 

A jármű motorjának tervezője a motor hűtőrendszerét, a motor olajkörét és a motorlaj viszkozitását mind úgy tervezte és határozta meg, hogy a motor a teljes fordulatszám tartományban megfelelően tudjon működni. Minden olyan dolog amit változtatunk benne, az a teljes rendszerre kihatással van és általában nem pozitív a változások kimenete.

A tervezőmérnök mindig átgondolt tervezés során határozza meg a motorolaj viszkozitását és az adott motorolajjal szemben támasztott egyéb igényeket (gyári specifikációk) amitől letérni még megnövekedett olajfogyasztás esetén sem szabad, mert ezzel a motor nem megfelelő működését, idő előtti öregedését és kopását kockáztatjuk meg. Mindig tartsuk be a járműgyártó kenőanyagokra vonatkozó javaslatait, mert ezzel biztosítjuk autónk számára a legjobbat.

A cikket írta: Bajomi Vilmos „Olajos Vili”

Amennyiben kenéstechnikai tanácsra van szüksége, vagy segítségre szorul a megfelelő kenőanyagok kiválasztásában, úgy keressen bennünket következő elérhetőségeinken:

Tel: +3630 285 8781

e-mai: olajosvili@gmail.com